2014. október 27., hétfő

Kutyaház készítése házilag



Egy éven belül kétszer szembesültem azzal a problémával, hogy kutyáimnak megfelelő kutyaházat építsek. Úgy gondolom, hogy tapasztalataimat megosztom azokkal, akik hasonló cipőben járnak, és maguk akarják elkészíteni kedvenc ebük szálláshelyét. Nem vágtam bele egyből a munkába, hiszen a kutyaház elkészítéséhez szükséges alapanyagok ára nem olcsó. A javaslatom az, hogyha valaki kutyaház építésére adja a fejét, akkor a kivitelezést gondos utánajárás, információgyűjtés és tervezés előzze meg, így kizárja a felkészületlenségből adódó hibák sokaságát. Egyes emberek úgy gondolják, hogy egy kutyaházat egy hétvégi szombaton pár óra alatt össze lehet „ütni”, és ez lehetséges is, de egy jól megtervezett kutyaól sokkal többet képes nyújtani ebünk számára, és megfelelő kivitelezéssel pedig hosszabb élettartamot garantálhatunk neki. Más emberek arra esküsznek, hogy vásárolnak egy drága, olykor több százezer forint értékű kutyaházat, ilyenkor azonban a nem hozzáértő vevő nem is a kutyaház hasznosságára, hanem annak vételárára és küllemére fekteti a hangsúlyt. Véleményem szerint olyan szállást kell készíteni ebünknek, ami az alapanyagok árához képest a lehető leghasznosabb és legidőtállóbb. Ezen célkitűzések elérése érdekében több problémát is meg kell vizsgálnunk.
Egy kutyaház megépítéséhez a következő információkra lesz szükségünk:
1.) Milyen fajta, és hány darab kutya részére szeretnék kutyaházat építeni (ettől függ ugyanis a kutyaház mérete),
2.) Milyen anyagból szeretnénk megépíteni,
3.) Szigetelt, vagy szigeteletlen kivitelt szeretnénk e
4.) stb.
Kezdjük tehát az elméleti alapokkal. A kutyaház méretezésénél a következőket kell figyelembe venni:
1.) fekvési átmérő összegömbölyödött alváskor,
2.) marmagasság,
3.) szélesség
A megfelelő méretű ól kicsit nagyobb az alvó kutyánál. A marmagasság a kutyaól magasságát határozza meg, hiszen kutyánknak kényelmesen fel tudni állnia. A kutya magassága és szélessége az ól bejáratának méretét adja meg. Ez a méret lehet kisebb a kutyánál, ugyanis a kutya így is be fog tudni férni rajta. Ha több kutyának készítünk egy házat, akkor a szélességi és hosszúsági méretet ennek megfelelően állapítsuk meg. Több kutyánál ugyanis nagyobb értelme van egyetlen többszemélyes kutyaház építésének, hiszen ha egy kennelben több kutyánk van, és azok számára több „egyszemélyes” kutyaházat helyezünk el, akkor nagy valószínűséggel azt fogjuk tapasztalni, hogy kutyáink egy házba fognak összetömörülni. Amennyiben megkaptuk az ólunk méreteit vizsgáljuk meg annak anyagát. Egy egyszerű kivitelű kutyaház akár szétszedett raklap deszkákból is elkészíthető, de én a következőkben egy többrétegű szigetelt kutyaház elkészítését fogom bemutatni.



A kutyaház alja: A legnehezebben elkészítendő kutyaól elem a kutyaház alja. Ezt az elemet egy 4 cm vastag pallóból fogjuk elkészíteni. A fenyőfa pallónak hosszát megfelelő méretre vágjuk. Oldalait meggyaluljuk, majd fa ragasztására alkalmas ragasztóval éleit bekenjük, és a darabokat összeillesztjük. Amikor egymás mellé illesztettük az összes pallódarabot, akkor a „táblát” pillanatszorítóval összehúzatjuk és 24 órát pihentetjük. A pillanatszorító alkalmazásával érhetjük el a megfelelő szilárdságú ragasztást.
Amennyiben még ennél is erősebb kötést szeretnénk elérni, akkor a levágott palló oldalait behornyolhatjuk a ragasztás előtt, így nagyobb erősségű ragasztott kötést érhetünk el. Ez a kötés látható az ábrán. Mivel a kutyaól aljának anyaga fenyőfa, így azt az időjárás viszontagságai ellen védelembe kell részesítenünk. Esetünkben a védelmet 2 réteg lenolajkencével fogjuk elérni. Az első réteg felvitele után várjunk 24 órát, hogy megfelelően beszívódjon. Majd ismételjük meg a munkafolyamatot. Amennyiben megvagyunk a második réteg felhordásával, akkor félretehetjük a kutyaházunk alját. Következő egységünk a kutyaól belső falai.

A belső falak: 10mm vastag OSB lapból készülnek. Az OSB lapot már vásárláskor méretre vágathatjuk, így nem kell bajlódnunk sem a szállítással, sem annak feldarabolásával. A példánkban a vágásnál az OSB lapok szélességét 2x30mm el kisebbre vágjuk, mint a kutyaól aljának mérete. Kezdjük el összeállítani kutyánk fekhelyét. Az összerakáshoz pozdorja csavarokat használjuk. Két fajta méretre lesz szűkségünk 30mm és 60mm. Első lépésként egy 30x30mm-es fenyőlécből vágjunk le akkora hosszúságút, mint a kutyaól aljának szélessége. Ezt a lécet csavarozzuk rá a hátoldal aljára 30mm-es csavarokkal. A csavarokat egymástól 10-15cm távolságba helyezzük egymástól. Ha ezzel megvagyunk, keretezzük tovább az OSB lapot a 30x30mm-es léccel hasonlóan az előbbiekben leírtakhoz. Ezzel a hátlappal kész is vagyunk. Az előbbi lépéseket ismételjük meg az előlapon és a két oldallapon is, majd fogjuk ismét a hátlapot és illesszük rá a kutyaól aljára merőlegesen. Ha mindent jól csináltunk, akkor a hátlap olyan széles lesz, mint a kutyaól aljának szélessége. A helyére tett hátoldalt a 60mm-es csavarokkal rögzítsük a kutyaól aljához. Ugyanezeket a munkafolyamatokat ismételve a kutyaház oldalai és eleje is a helyükre kerülnek, ezekútán az elemek egymáshoz rögzíthetők. Ha megvagyunk a kutyaház belsejének összecsavarozásával, jöhet az időjárás elleni védelem. A kutyaház aljához hasonlóan itt is 2 réteg lenolajkencés védelem az ajánlott, ugyanis ha télen nedves bundával belefekszik a kutya az óljába, akkor sem szívják teli magukat a fa részek. A lenolajkence 24 órás száradása után folytathatjuk a munkát. A következő munkafolyamat a szigetelés elhelyezése. A szigeteléshez 3cm vastag Nikecell szigetelést használok. A szigetelést az oldalfalak külső felületén kell elhelyezni, mégpedig úgy, hogy a 30x30-as fenyőléc kerettel síkba essen. (Amennyiben nem akarunk bajlódni a 30x30-as fenyőlécek legyártásával, használhatunk helyette cseréplécet is, csak ilyenkor figyelnünk kell az OSB lapok méretére is).

A szigetelés befejeztével kezdhetjük a kutyaházunk beburkolását.


A külső burkolatnak lambéria, vagy hajópadló használata ajánlott, de ha otthon szétszedet raklap vagy egyéb deszkák állnak rendelkezésünkre, akkor a célnak az is megfelelő. Amennyiben lambériából építkezünk, úgy a lambériákat függőlegesen helyezzük el, majd a méretre vágás után 30-as csavarral rögzítsük a 30x30-as fenyőkerethez. Ezt addig folytassuk, amíg az egész ólat be nem burkoltuk. A beburkolás után a lambériát 2 réteg lenolajkencés mázolással, majd a száradást követően ízlés szerinti lazúr fedőmázolással lássuk el. A lambéria függőleges elhelyezésére azért van szükség, mert az esetlegesen ráverődő esőt minél könnyebben le tudja vezetni magáról. A külső burkolatnak azért érdemes lambériát vagy hajópadlót használni, mert a lambéria vagy hajópadló hornyai megakadályozzák, hogy a nedvesség átjusson közöttük elérve a szigetelő réteget. A deszka borításnál ez nem garantált. Ha eddig eljutottunk, akkor a munka „oroszlán részét” már elvégeztük, és jöhet atető elkészítése. A tetőt cserépfedéssel, bitumenes zsindelylemez vagy 4 mm-es bitumenes nehézlemez szürke palazúzalékkal is fedhetjük. Amennyiben cserép fedést alkalmazunk akkor az elő- és hátlaphoz rögzített cseréplécre csavarozzuk fel megfelelő távolságban egymástól a cserepeket tartó léceket. Lemezes borításnál a tetőnek először 10mm-es 2 rétegben lenolajkencével lekent OSB lapot tegyünk, majd erre a lapra kerüljön felszegelésre a zsindelylemez vagy nehézlemez borítás. A cserépfedésnek az előnye a lemezes fedéssel szemben, hogy a kutyaházban meg tud indulni egy természetes levegőáramlás. Ez azért jó, mert amikor ebünk nedvesen fekszik be az ólba, akkor a folyamatosan áramló levegő hatására hamarabb meg fog száradni bundája, valamint a nyári nagy melegben szellőzést is biztosít számára. A cserépfedésnek még nagy előnye az is, hogy a kutya kevésbé tudja tönkre tenni, mint a lemezes borításokat. A lemezes borítás előnye, hogy tudunk olyan háztetőt készíteni, ami későbbiekben felnyitható, vagy levehető lesz. Viszont a lemezfedéses kutyaólakat ne tegyük ki nyáron a tűző napra, mert a kicsi szellőzőképessége miatt az ól nagyon felmelegszik, és elviselhetetlen lesz háziállatunk számára, így mellőzni fogja annak használatát. Néhány gondolat a kutyaól bejáratának kialakításáról. A kutyaól bejáratát úgy helyezzük el, hogy annak alsó része ne a kutyaház aljánál legyen, hanem legalább 10-15 cm-rel az ól alja felett, ugyanis ha a téli hónapokban szénát vagy faforgácsot teszünk háziállatunk kényelmének javítása érdekében, akkor az nehezebben fog kiszóródni a házból. Az ól bejárata felett a kutyaház teteje legalább 15-30 cm-rel túlérjen a első falon, ugyanis így eső nehezebben esik be az ól ajtaján.


A kutyaólba szőnyeg helyett szénát vagy szalmát tegyünk, sokkal jobb. Rágcsálós kutyák esetén a kutyaól éleit 2-3cm széles bádog lemezzel kell borítani (bejáratott is), mert az unatkozó kutya hajlamos a rágcsálásra, így elcsúfítják munkánk gyümölcsét. Fontos dolog még a tájolás. A kutyaól tájolását úgy válaszuk meg, hogy a kutya a házban fekve is rálásson az udvarra, vagy a bejáratra, mert különben nem nagyon fog bemenni a házába. Ha lapostetős kutyaól építése mellett döntünk, akkor nagy valószínűséggel a kutyánk a kutyaól tetején fog napozni, ha nem esik az eső, hiszen innen jobban kilátás. A kutyaházat soha ne tegyük közvetlen a földre. A kutyaól alá helyezzünk 8-10 cm széles keményfa oszlopot, vagy téglát. Megakadályozva a talaj nedvességének felszívódását. A következőkben két kutyaház tervrajzát osztom meg önökkel. Mind a két típusú kutyaházat vizslák számmára készítettem. A lapos tetős kutyaól 2 illetve 3 személyes, míg a sátortetős csak 1. Az előzőekben ismertetett kutyaólak anyagköltsége körülbelül 30ezer forint, munkaideje 2-3 nap. Aki kicsit is szeret barkácsolni, de nem rendelkezik komolyabb ismeretekkel az is könnyen eltudja készíteni kutyája lakhelyét. A gondosan elkészített kutyaól több tíz évig is képes kiszolgálni háziállatunkat komolyabb tönkremenetel nélkül.

üdvözlettel: Verbai Zoltán


Képek a kutyaólról





Kutyaól tervrajzok


www.csokibundas.hu/dokumentumok/kutyahaz1.pdf
www.csokibundas.hu/dokumentumok/kutyahaz2.pdf

Forrás: http://www.csokibundas.hu/index.php?pid=kutyahaz&lang=hun&&db=1&str=3

A kutya tanítása



Az ember és kutyája közti kommunikáció számos példája illusztrálja, hogy bensőséges kapcsolatban állunk háziállatainkkal, mintha családtagok lennének, s ezt a kapcsolatot, mint minden jó dolgot az életünkben, ápolnunk kell ahhoz, hogy fennmaradjon és fejlődjön. A trükkök tanításakor erre a kapcsolatra, a kommunikációra, a bizalomra és a kölcsönös tiszteletre építünk.
A "trükktréning" többet jelent a barátok szórakoztatására előadható mutatványok betanításánál. Lehetőség arra. hogy jobban, megértsd a kutya gondolkodásmódját, és ő is pontosabban értelmezze a tőled érkező jelzéseidet. A tanulás folyamata közben megerősödő bizalom és csapatszellem életetek végéig meghatározza majd kapcsolatotokat.




Tartalom


Mindegyik kutya megtanítható mindenre?
Vezényszó, Cselekvés, Jutalmazás
A jutalom
A tréner feladatai
Rávezetés
Következetesség
Motiválás
Időzítés
Jutalmazás
Állandóan magamnál kell tartanom néhány jutalomfalatot?
Emeld a kezdőtétet!
Juttasd sikerélményhez a kutyát!
Időráfordítás
Az emberi kudarcok okai
Pozitív végkicsengés
Rávezetés kontra manipuláció
"Nem" helyett Nono!
Dicsérd,simogasd és jutalmazd
Parancsfeloldás: "Oké!"
A kézjelek célja
Trükkök - Saját jelzésekkel
Saját trükkök kitalálása
Meddig tart egy kutya képzése?
A kutyatréning 1O leghasznosabb tanácsa


Vezényszó, cselekvés, jutalmazás

Mindegyik trükk megtanítása három lépésből áll: az első egy hang vagy testbeszédi jel, amely az elsajátítandó viselkedésre vonatkozik. A második a cselekvés - a kutya aktivitása -, harmadik pedig a jutalmazás. Ne próbáld lekenyerezni a kutyát: ne kínálj jutalomfalatot neki a produkció előtt, és ne várd tőle, hogy teljesítsen, ha nem kapott utasítást tőled.




A jutalom

A tanítás során legfőképp sok-sok jutalomfalatra van szükségünk.A falat minősége kulcsfontosságú. Felejtsük el a száraz tápot, a gyári, sonka formájúra gyártott falatokat és az egyéb nyalánkságokat. A legjobban használható falat a párizsi, a virsli és a sajt, de az első foglalkozásokon akár a sült csirkét vagy a májat se sajnáljuk kutyánktól. Ha lenne egy hang amely hallatán kapnék 1000 forintot, nagyon figyelnék a továbbiakban arra, hogy mikor hallom újra ezt a hangot, és bizony sokat gondolkodnék az összefüggésen így előbb-utóbb rájönnék, hogy a hang például a rendrakással függ össze. Viszont ha csak 50 forintot kapnék, nem nagyon hozna lázba a dolog. Így van ez a kutyával és a jutalomfalattal is: 1000 forint a sült csirke, az 500 forint a virsli, az 50 forint a száraz táp.A jutalom nagysága is fontos. Egy apró kutyának ne adjunk hatalmas virslikarikákat. Nem az a cél, hogy pár perc alatt jóllakassuk vele a kutyát. A nagyobb kutyáknál alkalmazhatunk mondjuk fél virslikarikákat. Ha valamilyen húst pirítunk fontos, hogy ne legyen omlós mert ha a morzsák a földre potyognak nehezebb dolgunk lesz, mivel a kutya a földet fogja szaglászni.





A tréner feladatai

A kutya kiképzőjeként feladatod a rávezetés és a következetesség az őt inspiráló környezetben.




Rávezetés

Kalauzold végig a kutyát a tanulási folyamon,s jutalmazd botorkáló lépéseit. Minden gyakorlás célja,hogy jobb eredményt érjen el,mint előző alkalommal.




Következetesség

Pontosan tudd,mit vársz el tőle,és ne bizonytalanodj el. Ugyanazt a hangnemet, és hanglejtést használd a vezényszavak kiejtésekor, az utasítás pedig legyen mindig egyértelmű és tisztán artikulált.





Motiválás

Gondolj csak egy sportedzőre! A munkája nem csak abból áll,hogy edzéstervet készít és kiragasztja az öltöző falára,ugye? Nem bizony. Ösztönöz,motivál és biztat is. Jókedvre derít, valahányszor elcsüggedsz, s amikor dicséretre van szükséged, megveregeti a válladat, mondván: "Ezt jól csináltad!" Te is ezt a szerepet töltöd be a kutya fejlődésében. Lelkesedéseddel felgyorsíthatod a tanulás folyamatát.







Időzítés

Képzeld el ,hogy keresel valamit, és csak a "hideg" és "forró" visszajelzések alapján tájékozódhatsz. Képzeld el azt is,hogy késleltetve kapod ezeket a támpontokat. Lehet,hogy már aktualitását veszti,mire eljut hozzád,és már nem is közeledsz,hanem éppenséggel távolodsz a keresett tárgytól. Nem elég,hogy nem találod meg,egyre csalódottabb vagy a visszajelzés maga bízhatatlansága miatt. Gondolj bele,mennyivel könnyebb volna a dolgod, ha korrekt és jól időzített visszajelzéseket kapnál.
A trükk tréningben fontos,hogy abban a pillanatban jelezz vissza (szóval, jutalommal), amint a kutya megfelelően viselkedett. Ne jutalmazd tíz másodperccel később,mert akkor már egy másik viselkedésformát erősítesz meg vele.
Gyakori időzítési hiba a kései jutalmazás. Arra utasítod például a kutyádat,hogy üljön le, s ő így is tesz,te pedig kotorászni kezdesz a zsebedben a jutalomfalatot keresve. Erre ő feláll,hogy megkapja. Miért is jutalmazod ekkor? Azért,mert felállt. A jutalmat még akkor kell megkapnia,amikor a megfelelő testhelyzetben van - vagyis ül.





Jutalmazás

A kutyák általában szeretnek örömet szerezni a gazdájuknak, ám a tanulás kemény munka. A jutalom motivál - és sokféle formája lehet. Egy aprócska falat,a kedvenc játék,hangjelzés, dicséret. Az itt ismertetett gyakorlatokban elsősorban ennivalóval jutalmazunk. A kutyák többsége szeret enni: a jutalmazás gyors, a jutalom ehető, emellett egyértelműen üzeni,hogy a kutya az elvárt módon reagált. Az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket - virslit,sajtot,pizzafalatokat,tésztát,fasírtot vagy bármit, amit a kutya ínycsiklandónak talál - tartalékold az új trükkök tanításához ,extra jutalomként. A tanulás kezdeti fázisaiban a játék elvonhatja a figyelmét,ráadásul időbe telik visszaszerezni tőle, és ismét rávenni arra,hogy rád figyeljen, A trükktréning hatékonysága a kutya motivációján múlik, és nyílván azt szeretnéd,hogy a trükkök tanulása legyen a kutya legélvezetesebb időtöltése. Akkor hát adj neki igazi jutalomfalatokat!




Állandóan magamnál kell tartanom néhány jutalom falatot?

Mielőtt emiatt aggódnál, a jutalmazásra azért van szükségük,hogy a kutya helyes viselkedését automatikus reakcióvá erősítsük. Mindegy,hogyan érjük el ezt a célt: ha ötszázszor ismétled el az "Ül!" vezényszót,s a kutya végül valóban leül, akkor ez a viselkedés automatikussá vált nála, akkor is,ha az első ötszáz alkalommal azért ül le,mert jutalommal csábítottad erre. Később bevésődik a folyamat, és elég lesz ehhez meghallania az "Ül!" szót. S ez az a pillanat, amikor elhagyhatod a várva várt jutalmat - de ne végérvényesen! Továbbra is jutalmazd meg alkalmanként!





Emeld a kezdő tétet!

A jutalmazás célja a megfelelő erőfeszítés értékelése. Amiért korábban még jutalmat kapott a kutya, az később már nem igényel megerősítést. Ezt a módszert nevezzük " a kezdőtét emelésének". Amikor pacsizásra tanítod, eleinte még azért is jutalmazd a kutyát,ha kissé felemeli a tappancsát vagy eltalálja a kezed.Amint rájött a trükk nyitjára, késleltetheted a jutalmazást: várd el tőle,hogy magasabbra vagy hosszabb ideig tartsa a levegőben a lábát. Ha a gyakorlat egyik fázisában már csaknem sikerrel teljesít,tedd feljebb a lécet, és egy még bonyolultabb készséget kezdj jutalmazni.




Juttasd sikerélményhez a kutyát!

A kutya motivációját úgy tarthatod fenn,ha újjabb kihívásokkal szembesíted,miközben rendszeres sikerélményhez juttatod. Ne hagyd egymás után két-három alkalomnál többször "tévedni",különben elkedvetlenedik és felhagy a próbálkozzással. Inkább folytasd a gyakorlást az előző, könnyebb lépéssel.





Időráfordítás

Új trükk betanításakor sokszor úgy tűnhet, a kutya nem érti a lényeget: fogalma sincs az elvárt viselkedésről. Feszeng,a jutalom után nyúlkál, csak a kezedben tartott étel érdekli. Úgy érezheted, sohasem fogja megérteni, mit kívánsz tőle. Ne erőltesd! Ha mindennap megismétlitek ugyanazt a mozdulatsort,egyszer csak megvilágosodik az értelme, Az ilyen pillanatok fűzik még szorosabbra kettőtök barátságát.




Az emberi kudarcok okai

Képzeld el a következő, kudarccal végződő forgatókönyvet: forgásra utasítod a kutyát, és az itt leírtaknak megfelelően egy jutalomfalattal körbevezeted. A kutya izeg-mozog közben,harapdálja a kezed. Te erre felemeled a hangodat, és még határozottabban megismétled a vezényszót. Ő ekkor vakarózni kezd,ügyet sem vet rád. Megragadod a nyakörvét, és most kiabálsz vele: " Mi lesz, forogj már!!" A kutya erre lefekszik, te pedig dühönghetsz csekély értelműsége miatt.





Pozitív végkicsengés

Az új trükkök elsajátítása mentális értelemben is fárasztó a kutya számára. Tedd érdekessé számára a gyakorlást, és akkor hagyjátok abba amikor ő még szívesebben folytatná. Pozitív végkicsengése legyen minden egyes alkalomnak, még akkor is, ha ehhez egy könnyebb lépést kell megismételtetned vele.



Rávezetés kontra manipuláció 

Nyilván való,hogy egy kutyát kétféleképpen vehetünk rá bizonyos testhelyzet feltételére: jutalomfalattal vagy játékkal rávezetve,illetve fizikai kényszert alkalmazva.Az utóbbi nagyon csábító lehetőség: gyorsabb és precízebb is, ha egyszerűen "kezelésbe veszed a kutyát. Mindazáltal ezzel csak még jobban elnyújtod a tanulás folyamatát. Ha fizikailag manipulálod a kutyát, a kezdeményezésről való lemondásra ösztönzöd: arra,hogy hagyja vezetni magát Nem serkented gondolkodásra és arra,hogy elsajátítsa a motorikus készségeket és magától vegye fel a kívánt pózt. Éppen ezért lehetőség szerint mindig a másik, a rávezetéses módszert válasszuk tanításkor.







"Nem" helyett "Nono"

Ha nem sikerül fenntartanod a kutya lelkesedését a gyakorlás végéig, megtagadhatja az együttműködést attól való félelmében,hogy rosszul csinál valamit. A "nem szabad", "ne" és "nem" szavakat akkor használd, ha rosszalkodik. Ha nem az elvárt viselkedéssel reagál tanulás közben, az aligha tudatos, ezért ilyenkor használd inkább a játékosabb "ohó!", "o-ó!" , "nono!" szavakat.






Dicsérd, simogasd és jutalmazd

Egy-egy új trükk tanulásakor sokszor ennivalóval vezetjük a kutyát: a jutalomfalatot abban a pillanatban adjuk oda neki, amikor a megfelelő viselkedéssel reagált. Az engedelmességi tréning során általában ,de egy trükk gyakorlása végén is ebben a sorrendben jutalmazz: dicsérettel, a kutya fejének megsimogatásával és végül a jutalomfalattal. Így egyrészt nyugodtabb lesz a kutya, másrészt a szóbeli dicséretet a gazdi jóleső érintésével,azt pedig a finom ennivalóval társítja.



Parancsfeloldás: "Oké!"

A kutyának tudnia kell, meddig érvényes egy-egy utasításod. A "marad" vagy "fekszik" vezényszóra például ebben a testhelyzetben kell maradnia,míg fel nem oldjuk a parancsot egy szóval. Legtöbbször az "oké!"-t használjuk ilyenkor. Ha a gyakorlás végén hangzik el,azt jelenti: a kutyád máris futhat játszani.

A kézjelek célja

A kutya szóbeli utasítást (hangot) vagy kézjelzést (testbeszéd) követve mutat be egy-egy trükköt. A kézjelek rendkívül praktikusak a csendes jelenetekben szereplő kutyák idomításakor, és általában véve több lehetőséget kínálnak. A kutyák többsége készségesebben reagál a testbeszédünkre,mint a hangunkra.





Trükkök-Saját jelzésekkel

Egyes trükkök vezényszavai és jelzései szabályozottabbak a többiekénél. Az engedelmességi készség és sok gyakorlat vezényszavait,jelzéseit széles körben használjuk, aminek jó oka van. Hasznos a szabályos hang- és testbeszéddel tanítani a kutyát. A kézjelzések önkényeseknek tűnhetnek ugyan,ám a kutyák alapkiképzése során alkalmazottakból fejlesztették ki őket. Az "Ül!" jelentésű kézfeltartás például a parancs megtanítása közben alkalmazott "felfelé csábítás" módszerére vezethető vissza, a kutya fektetéséhez használt lefelé irányuló kézjelzés pedig a padló közelében való jutalmazásra. A pukedlire utasító lábfejmozdulat a földre irányítja a kutya figyelmét, arra ösztönözve,hogy hajtsa le a fejét. A jobbra tett csuklómozdulat a "forgás" tanítása kezdetén a levegőbe rajzolt nagy kör miniatűr változata.





Saját trükkök kitalálása

A legjobb trükkök közül nem egy véletlen műve. Ha a kutyád hosszasan, egyéni ötletekkel fűszerezve mímeli "a kutya halálát", aknázd ki a kreativitását,és tanítsd meg a trükköt neki ezeknek az elemeknek a felhasználásával.






Meddig tart egy kutya kiképzése?

Hány évre van szükséged egy gyermek felneveléséhez? Mennyi idő kell egy sportolónak ahhoz,hogy pályája csúcsára érjen? Hány zongoraóra után válik valaki művésszé? A kutyakiképzés élethosszig tartó tanulási folyamat. Eközben a kutya megtanulhat vezényszóra cselekedni de továbbra is szüksége lesz gyakorlásra, ismétlésre,készségei karbantartására és továbbfejlesztésére. Mindig taníts neki újabb trükköket,és meglátod: egymás iránti ragaszkodásotok ereje megtízszereződik.







A kutyatréning 10 leghasznosabb tanácsa


Finom falatokkal jutalmazz.
Akkor jutalmazd a kutyát, amikor a megfelelő pózban van.


Késlekedés nélkül jutalmazz (ne kotorássz a zsebedben.)


Vacsora előtt gyakoroljatok.


Előbb a tanulás aztán a játék.


Akkora hagyd abba a gyakorlást, amikor a kutya még folytatná.


Légy következetes.


Motiváld a kutyát - hangod vidám legyen.


Légy türelmes - semmi sem megy egyik napról a másikra.


Légy szórakoztató társa a kutyának.






forrás: kutyatrukk.blogspot.com/p/a-kutya-tanitasa.html

Társunk a kutya






Az ember beszéddel kommunikál, így egymás megértése nem ütközik különösebb problémába. De ki tudja megmondani, mi történik a kutya fejében, aki olyan átható és beszédes pillantással néz ránk. Megkíséreljük beleélni magunkat, azt hisszük, hogy tudjuk, mit gondol kedvencünk! Holott óriásit tévedünk!

Az ember beszéddel fejezi ki gondolatait, a kutya azonban ezzel az adottsággal egyáltalán nem rendelkezik.
Nem bír emberi ésszel, nem érti beszédünket sem, és mi sem értjük az ő "gondolatait". Nem tudjuk tehát vele oly módon megértetni magunkat, mint ahogy az ember és ember között megszoktuk. Ezért ha a szó valódi értelmében kutyabarátok akarunk lenni, meg kell értenünk őt, csak így lehetünk számára megfelelőek!
Születése után a kölyök folyamatosan gyarapodik, kb. 4 hetes korban észreveszi a körülötte lévő világot, és felfedezi az embert. Kedveskedő szavak, simogató-becézgető mozdulatok igen sokszor heves gyengédségi kitöréseket, szeretet-megnyilvánulásokat váltanak ki belőle. Sokszor vagyunk kénytelenek védekezni a túláradó szeretete ellen. A fiatal egyedben minden azt fejezi ki: "Hagyd, hogy szeresselek!" Forog és hempergőzik a szeretetben. De a kemény valóság, hogy semmi sem lehet a világon önmagáért, és a maga kedvéért, bennünket is arra kényszerít, hogy leszoktassuk a túlzott szeretet megnyilvánulásokról. Aprólékos és szakszerű neveléssel érhetjük el mindezt. Így tanulja meg az engedelmességet. Maga módján okul, hogy mi a jó és mi a rossz, mit szabad és mit nem szabad tennie. Kizárólag a tapasztalatokból tanul. Teljes értelmében nem fogja fel a "Jól van, okos!" biztató szavakat. Ez valamennyi hangjelre érvényes! Észleli, hogy a kedveskedve kiejtett szavak jót jelentenek számára
Ösztönéhez tartozik az óvatosság is! Már évezredek óta örökli ezt elődeitől. Ez a vadon jussa, melytől egyetlen kutya sem mentesül. Már fiatal korában megtapasztalja a félelmet anélkül, hogy tudná, mit jelent az. Végezetül, mint ijedtséget ismeri meg. Amikor még szopik, megtanulja értékelni az anyai orr fenyítő taszítását, a mancs védekező ütését, vagyis azt, hogy az életben nehézségek is vannak! Ezek az akadályok számára törvénnyé válnak. Megtanulja, hogy csak úgy kerülheti a kellemetlen büntetést el, ha engedelmes. Nem aszerint fontolgat, mint az ember, hanem feloszt mindent olyanokra, amelyek kellemesek, és olyanokra, amelyek kellemetlenek. Csakhamar elkerül mindent, ami kellemetlen, hogy élvezze azt, ami kellemes.
Az "ismeretlen dolog" ösztönszerűen félelmet kelt már a fiatal egyedben is. A szorongás, bizonyos történésekkel kapcsolatos bátortalanság mind az embernél, mind a kutyánál csaknem kivétel nélkül a legfiatalabb korban tapasztalt, átélt kellemetlen és fájdalmas élményeken nyugszik. Az erő és az erőérzet engedetlenségre serkentenek. Figyelmeztetés nélkül - anélkül, hogy az életről tájékozódna - kell felfedeznie a világot, és élnie! Megtanulja értékelni erejét és fizikai korlátozottságát. Mint született ragadozó, számára más teremtmények legyőzése, a velük való harc a legnagyobb boldogság, mert vad farkas elődeinek vére csörgedezik még mindig az ereiben.
Élményei szerint illeszkedik be környezetébe. A macska megpillantása a vadászösztönt váltja ki benne, mert nem felejti el azt a villámgyors pofont, amit egyszer, mit sem sejtve, egy cicától kapott, melyik azután sebesen kereket oldott. Gazdával szemben tiszteletet érez, mert észreveszi, hogy nem fél semmitől, és megvédi őt, ha veszély fenyegeti. Az ember jelenti számára a hatalmat, és ezt bizony érzi is mindennap, amikor arra kényszeríti, hogy ezt vagy azt megtegye, illetőleg hagyjon fel vele. Kizárólag a nevelés viszi végbe a ragadozó természet "lelki" átállítását.
Sokan függőségi érzésnek tartják a kutya ember iránti szeretetét. A gazda és a kutya közötti kapcsolat szoros, de az eb részéről hasonlíthatatlanul erősebb, csupán azt teszi, amit farkas ősei cselekedtek évezredeken keresztül. Ebben a kapcsolatban kizárólag falkaállat maradt, s mint ilyen aláveti magát a falka társas törvényeinek. Ragaszkodása az emberrel szemben nyilvánul meg. Ez a kapcsolat mindkét fél számára annál gondtalanabb, minél kevesebb emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel a kutyát.
Értelme az emberétől kétségtelenül különbözik, mégsem lehet elvitatni a tudatos, ésszerű cselekedeteknek relatív megértését és végrehajtását, melyeket tapasztalatokból vezetnek le. Önmagunk megfigyeléséből is tudjuk, hogy olyan folyamatok játszódnak le bennünk, amelyek talán csak sokkal később hatnak meghatározólag minden cselekvésünkre. Vannak elképzeléseink, érzelmeink, de gondolataink is, amelyek nem alakulnak át azonnal tettekké!
Mind az embernél, mind a kutyánál valamennyi "lelki" történés az agykéreg tevékenységére vezethető vissza. A kutya agykérgének felépítése nem mutat elvi eltérést az emberével szemben. tudata azonban ennek ellenére egészen más elemekből tevődik össze, mint az emberé. Míg mi a látás és hallás világában élünk és gondolkodunk, addig ő a szagok világában él. Nála hiányzik a beszéd, mint a megértetés eszköze, és ezzel együtt az ember roppant tapasztalási lehetősége, tanulási képessége. Semmi sem olyan helytelen, mint a kutyának emberi érzéseket és gondolatokat tulajdonítani.
Természetes, hogy a kutya szeretetének nem szabad félreneveléshez, elkényeztetéshez, engedetlenséghez vezetnie. Ellenkezőleg, a következetes igényességen kell alapulnia, a nyugodt bánásmóddal együtt. A gazda jó kapcsolata a kutyával - ez a siker kulcsa a nevelésben. A helyes viszony előmozdítja a kölyök ragaszkodását a gazda iránt, és ez arra ösztönözi, hogy fenntartás nélkül szót fogadjon. Az idejében történő tanítás összekapcsolódik a felneveléssel, ez elősegíti idegrendszerének erősödését.
Az a kiskutya, akit otthoni körülmények között nevelnek, élete folyamán különböző emberekkel, jelenségekkel, tárgyakkal ismerkedik meg, lényeges, hogy ne féljen tőlük!
A tanításban mindig lehetnek hézagok, melyek miatt a kölyöknél ismeretlen dolgokkal szemben, félelem nyilvánul meg. A városban nevelt "kedvenc" megszokja a gépkocsit, de fél a lótól, a vidéken felnőtt eb pedig megijed a város zajától. előnyös, ha a kölyök tanítása, és az őt körülvevő környezet megismerése tervszerű, rendszeres. Kizárólag következetesen és lassan lehet hozzászoktatni az erős ingerekhez.
Nem szabad pusztán a környezet fokozatos megismertetésére korlátozni a nevelést. Az összes szükségtelen reflex tompításán kívül, a kölyöknél meg kell erősíteni mindazokat a szokásokat, amelyek a későbbi életéhez nélkülözhetetlenek.
A kutya más világban él, mint az ember. Az ő világa csak a fajtársaival kapcsolatos dolgokat képes átfogni. Meg kell tanulnunk az emberi dolgokat kutyával kapcsolatos dolgokká átalakítani. Ezzel azután megoldódik a megértetés gondja.
Amennyiben az ember nem képes erre a feladatra, vagyis nem lesz igazi falkavezér, akkor az egyed harapóssá válhat. előnyös, ha minél többször hozzuk össze más kutyákkal, hogy közöttük egyszer-egyszer ő is főnöknek érezhesse magát.

A kutya és gazdája viszonya: kutyaszeretet



Akik voltak már kutyusok gazdái, azok tudhatják, hogy micsoda szeretet tud megbújni már egy alig pihegő kis szőrgombócban is.A kutyák szeretete nem ismer megalkuvást, és ugyan ki kell érdemelni őket, de ez nem is lesz annyira nehéz – hiszen számukra mi vagyunk egyedül a világon. 








Bárhogy is nézzünk ki, bármilyen életkörülmények között is éljünk, hűségük hozzánk bilincseli őket, és ők szeretni fognak minket, tűzön-vízen át. A kutyák szeretete pontosan annyival több, amennyivel kevesebb is egy emberénél. Máshogy szeretnek, mint mi, és éppen ebben rejlik az ő titkuk. Számukra mi jelentjük a világ közepét, hiszen ki másra támaszkodhatna, mint miránk?

Neki nincsenek barátai, akikhez átugorhat; ismerősei, akikkel leülhet beszélgetni. A kutyusok érzelmileg teljesen ránk vannak utalva. Megfelelő gondoskodás mellett pedig nem is vágynak másra. Nem csak a falkaszellem miatt követnek minket. Hanem mert szeretnek minket, és kötődnek hozzánk.

Minden egyes simogatásunk öröm a számukra, és borzasztóan élveznek minden egyes közösen eltöltött percet, hiszen gyakran nagyon keveset látnak minket, és a magány bizony őket is megviseli.

Egy kutya megmozgatja gyermekkorunk határtalan és nem feltételekhez kötött szeretetét. Valami ahhoz egészen hasonlót ébreszthet fel újra bennünk, mint ahogyan gyermekkorunkban plüssállatkáinkhoz ragaszkodtunk.

Törődést igényelnek, de néha már elég a puszta jelenlétünk is. Hogy körülöttünk lehessenek, ne kelljen egyedül lenniük, és ami a legfontosabb: ne küldjük el magunktól őket.

Gyakran minden rosszaságuk hátterében nem fog más állni, mint az, hogy látni akarnak minket, és ezért fogadnak minket körömnyomok a bejárati ajtó belsején, ha egyedül hagyjuk őket.

Nem véletlen, hogy sokan úgy tartják, tinédzserkorban az egészséges felelősségtudat kialakulásában egy kutya nagy segítség lehet. Mert őt is ápolni kell – ugyan úgy lehet szomorú, vagy fáradt.

Lesznek igényei és néha jobban fogja hajtani őket a kíváncsiság, minthogy a gazdája szavai megálljt parancsolnának, de aki már kamaszként vagy fiatal felnőttként találkozik ezekkel a helyzetekkel, és megtanulja kezelni őket, az később sokkal több reménnyel léphet bele egy párkapcsolatba.

Az érzelmi intelligencia gyakran segíthet át minket az élet különböző krízispontjain. Azonban ehhez az kell, hogy megtanuljuk kimutatni az érzelmeinket, nem csak szavakkal, de tettekkel is. Pontosan ugyan ezt kívánja tőlünk egy kutyus is.

Ha szeretjük őt, merjük megsimogatni – és ez ne legyen ritkaságszámba menő kitüntetés! Egy kutyus sokkal többet fog érteni szavaink hangsúlyából, és annál kevesebbet abból, amit mondunk: őt nem tudjuk becsapni egy üresen kimondott „Szeretlek”-kel.

De ha jó gazdák leszünk, akkor nem is lesz szükség erre. Mert ha kutyánkra nézünk, még a legnagyobb csínye tettenérésekor se fogunk tudni igazán haragudni rá. Persze ilyenkor azért adni kell a formalitásokra: tehát jöhet majd a szidás.

2014. október 26., vasárnap

Ha agresszív a kutyánk...

Gyakorta hallani a gazdiktól ismétlődő jelenségekkel kapcsolatos kérdéseket, megállapításokat: Az én kutyám ilyen vagy olyan, ezt vagy azt csinálja, így és így viselkedik... Ezek a dolgok belülről fakadó személyiségjegyek, megmagyarázhatatlan és megaváltoztathatatlan adottságok lennének? A rendellenes viselkedés többnyire nagyon is kézzelfogható környezeti hatásokra vezethető vissza, és az esetek nagy részében korrigálhatók.

Az agresszív kutya
A kutyákban az agresszió a fajra jellemző, valamilyen ingerhatás következtében kiváltódó, fenyegető és támadó, de természetes viselkedésforma. A kifejezést - agresszív - emberi oldalról nézve nehéz egyértelműen meghatározni. Nagyon sok ember az agresszív jelzővel fejezi ki az állat viselkedésformáját már akkor is, ha a kutya morog, vicsorít vagy ugat. Ezzel szemben a tapasztalt kutyatartók és kinológiai szakemberek csak akkor nevezik agresszívnak a kutyát, ha az valakit szándékosan támadott, űzött és megsebesített.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy arra a kérdésre: "Miért agresszív egy kutya?", szintén nem adható egyetlen és minden helyzetre, minden állatra vonatkozó felelet. Némelyik kutyaazért támad, mert ragadozó, és vadászösztönéből fakadóan szándékosan meg akarja ölni potenciális áldozatát (a zsákmányszerzés ugyan etológiai értelemben nem agresszió, az emberrel szemben azonban mégis akként nyilvánul meg, ezért itt tárgyalnunk indokolt). Más kutyák azért, mert helytelen vagy elégtelen szocializáció következtében nem tanulták meg a megfelelő kontaktusfelvételi módokat, viselkedésformákat. Megint mások azért, mert félnek, és megpróbálják a "legjobb védekezés a támadás" stratégiáját alkalmazni.
Állat-viselkedéstani szempontból nézve megállapítható, hogy a kutyák agresszív viselkedése természetes stratégia, amely a környezet irányába történő alkalmazkodóképességüknek a velejárója. Alapjában - nagyon leegyszerűsítve - azt szolgálja, hogy megkapják, amit akarnak, és megelőzzék azt, amit nem akarnak. Biológiailag az állat arra programozott, hogy minden számára nemkívánatos esetben agresszióval reagáljon. Az agressziót - mint sok más viselkedési formát - a kutyáknál tanulási folyamat befolyásolja, amely tapasztalati értékekkel szolgál, és következményeket von maga után. Az agresszió tehát egyrészt veleszületett, a kromoszómák által genetikailag meghatározott, másrészt tanulási folyamat során kialakult tulajdonság.
Affektív és nem affektív agresszió
A kutyáknál megfigyelhető agresszivitás funkcióját tekintve két csoportra osztható:
- AFFEKTIV viselkedés, amely nagyon magas érzelmi töltésű, és ezáltal a kutya idegrendszerét automatikusan egyre fokozottabb állapotra stimulálja.
- NEM AFFEKTIV viselkedés, amely mindenféle érzelmi töltés és kapcsolat nélkül történik, miközben a kutya idegrendszere stabil marad.
Az affektív agresszió előidézéséhez a kutyát érzelmi ingernek kell érnie. A közelmúltig meglehetősen vegyes viták és vélemények alakultak ki szakmai körökben az állatok érzelmeit illetően. Azonban a legfrissebb kutatási eredmények bizonyították, hogy az emlősállatok túlnyomó részének a cselekvése nem csak a racionalitás síkján történik, hanem sok esetben nagyon erősen befolyásolják az állat érzelmei is (eltekintve attól, hogy az adott cselekvési reakció az ember szempontjából pozitív vagy negatív megítélést kap-e). Például egy kutyaérzelmi megnyilvánulásait erősen befolyásolják a környezetéből kapott ingerek. Amikor ezeket az ingereket érzékeli, akkor azonnal meghatározza és szelektálja: "jó" vagy "rossz", tehát érzelmileg "pozitív" vagy "negatív" - a kutya reagálását tekintve: "nem veszélyes" vagy "veszélyes" - kategóriák szerint. Ezt a kategóriákba történő csoportosítást sok tényező befolyásolhatja: pl. a nyári melegben a ráfröcskölt hideg víz a szomjas kutyánál "pozitív" meghatározást, míg télen, egy fázó kutyánál inkább "negatív" értékelést kap. A farkastól örökölt életbenmaradási ösztön azt diktálja a kutyának, hogy a "rossz, negatív, veszélyes" érzelmi ingereket kerülje, védekezzék ellenük vagy meneküljön tőlük, a "jó, pozitív, nem veszélyes" érzelmi ingerekhez pedig közelítsen, és kíváncsian vagy barátságosan reagáljon irányukba.
A nem affektív agresszió előidézéséhez a kutyavadászösztöne indul automatikus mozgásba, az alábbi séma szerint: keresés - megfigyelés - megközelítés - üldözés - megfogás - ölés - széttépés - evés. A kutya ezen cselekvéssorozat közben nem kerül érzelmi befolyás alá, nem lesz közben idegesebb, nem fog félni és nem válik dühössé, ugyanis ezek az érzelmi állapotok mind gátolnák abban, hogy teljes idegrendszerével és érzékszerveinek maximális teljesítményével koncentrálni tudjon a végső cél elérésére. A domesztikálódás és a tenyésztési szelektálás során természetesen ezeknek az elemeknek némelyike a kutyák túlnyomó részénél teljesen elmarad vagy háttérbe szorul, esetleg fölerősödve jelentkezik a viselkedési repertoárjukban: pl. egy border collie vagy puli csakis akkor tudja jól elvégezni a feladatát, ha az "üldözés" fázis után már nem folytatja a cselekvéssorozatot - különben elfogyna a nyáj...
A két kiváltó tényező: düh és félelem
Az affektív agressziót kiváltó okok keresése során két fő csoportot lehet fölállítani, amelyik a kutya érzelmét, hangulatát az agresszív megnyilvánulások irányába tereli.
1. A kutya valamilyen oknál fogva dühössé, mérgessé válik. Ezt gyakorta az válthatja ki, hogy a kutyavagy nem éri el valamilyen célját, vagy valami zavarja, kellemetlen számára, esetleg fájdalmat okoz neki. Úgyszintén ide sorolható az a kiváltó hatás is, amikor a kutyavalamilyen külső ingert számára fenyegetésnek fog fel. Ezeknek a külső ingerhatásoknak az eredményeként a kutya egyre fokozott mértékben dühbe gurul, fölmérgesedik. A szervezetében bekövetkező nagyon gyors változások - vérnyomás megemelkedik, a szívverés és a légzés fölgyorsul - hatására biokémiai reakciósorozat indul meg a kutya agyában és testében:
- megemelkedik az adrenalin termelődése, a vér a bőrből és a bélfalakból az izmokba pumpálódik;
- megemelkedik a noradrenalin-kicsapódás, ami test energiaháztartását maximálisra szabályozza;
- megemelkedik az agyban a dopamin hormon mennyisége, ennek következtében a kutya jobban képes a mozgását koordinálni, a figyelmét összpontosítani, és nagyobb fájdalmat képes elviselni;
- A hormonháztartás fölborulása következtében a kutya idegrendszere beindítja az agresszív jelek, magatartásformák kibocsátását: vicsorgás, morgás, ugatás, támadás stb.
2. A kutya valamitől fél, megpróbál visszahúzódni, és sorozatos csillapító jeleket (calming signals) ad a le a félelmét kiváltó inger irányába. Amennyiben a fenyegető, félelmet kiváltó inger nem csökken vagy szűnik meg, illetve a kutya menekülési lehetősége nem áll fönn, vagy a menekülési területe, útvonala bezáródik, akkor az agyában aktivizálódik a védekezési inger és stratégia. Az előző pontban leírt folyamat szerint a hormonháztartása fölborul, és agresszív jelekkel, magatartásformákkal próbál végső megoldást keresni - általában a közismert "legjobb védekezés a támadás" elmélete alapján -, amit a viselkedéstan offenzív védekezési magatartás-stratégiának nevez.
Miért válhat egy kutya agresszívvá?
Genetikai öröklés:
A kutyakölykök a viselkedésüket is befolyásoló genetikai kompozíciójukat fele-fele arányban kapják az anya- és az apaállattól. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez az 50%-os megoszlás ugyanilyen arányban fog érvényre jutni az utód viselkedésében is. Ennek következtében, ha az egyik szülő pl. jelentős agresszív potenciállal élte le a párzásig bezárólagos életét, akkor a szaporulatból származó kölykén ez 0%-tól 100%-os mértékig mutatkozhat meg. A matematikai valószínűség szerint mindenképpen komoly esély van rá, hogy az alomból származó kölykök agresszív hajlandóságúak lesznek.
Természetesen, ha mind a két szülői fél agresszív kutyaként élte le a párzásig bezárólagos életét, akkor az agresszív kölykök születésének esélye megduplázódik. A tenyésztők és a kutyákat szaporítók felelősségét ezért nem lehet eleget hangsúlyozni. A megszületett kutyakölykök ugyanis utólag már nem tehetnek semmit az emberi hozzá nem értés, szakszerűtlenség és felelőtlenség ellen.
Környezeti behatás:
A kutyára a születés pillanatától fogva hatással és befolyással van az őt körülvevő környezet. Az ehhez való alkalmazkodás és az ebbe való beilleszkedés az első pillanattól kezdve meghatározóan fontos. Minden kutyaigyekszik megtanulni, hogy miként tud a számára minél jobban megfelelő módon, pszichikailag és szociálisan az őt körülvevő környezetben élni. A kutyaagya a születést követően a kifejlett koráig folyamatosan nagyobb lesz, és formájában (az idegszálak összeköttetésének viszonyában) is jelentősen változik. Az ezen időszak alatt (különösen a szenzibilis időszakban, tehát a 4-16. hetes kor között) szerzett tapasztalatok, környezeti ingerek döntően befolyásolhatják az agy nagyságát és minőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csakis kizárólag ezek a kölyökkorban kialakult viselkedési jellemzők maradnak meg az ivarérett kor után is.
Hogy egy kutya agresszivitása örökölt, vagy a környezeti külső hatásokra alakult ki, ebben a kérdésben a jelenlegi információk szerint elfogadható Ray Coppinger alapos megfigyelések és kutatások alapján kijelentett véleménye: "A végső eredmény mindig az örökölt és a környezeti hatásokra történő reagálások alapján kifejlődő viselkedési jegyek keveréke."
Az agresszió különféle kategóriái
Az agresszív kutya fogalma sajnos még kutyatulajdonosok között is, de különösen a kutyát nem tartó, nem ismerő vagy a kutyától félő emberek körében nagyon általánosított. A kutyák agresszív megnyivánulásainak különböző kategóriákba történő csoportosításával jól érzékelhetők a különbségek és esetleges azonosságok, és nem utolsósorban a kiváltó okok, amelyeknek megszüntetésével sok esetben elkerülhető lehet az agresszió, az abból eredő félreértések és esetleges balesetek.
1. Agresszió másik kutyával szemben
Kiváltó okok:
- konkurrencia a két kutya között;
- túlzott domináns megnyilvánulások;
- frusztráció, csalódottság kialakulása az egyik félben;
- különbözik a két kutya karaktere, és ez egyiküknél félelemhez vezet;
- az egyik (vagy mindkét) kutya nem megfelelően szocializált;
- az emberek miatti kommunikációs problémák, akadályok;
- az egyik kutya gátolva van a kommunikációban vagy a kontaktusfelvételben.
2. Agresszió emberrel szemben
Kiváltó okok:
- szinte kizárólag félelmi alapú;
- kommunikációs problémák, félreértések;
- a kutya nem megfelelően szocializált;
- a kutya túlzott mértékű érzékenysége.
3. Félelmi agresszió
Kiváltó okok:
- külső ingerhatás;
- genetikailag örökölt viselkedésforma;
- nem megfelelő szocializáció;
- a félelmet kiváltó ok a múltban több alkalommal bizonyította veszélyességét;
- a menekülés nem ad elegendő távolságot a félemet kiváltó ingertől;
- a menekülés lehetősége kizárt;
- a kutya megtanulta, hogy a menekülés nem jár sikerrel.
4. Ellenőrzési komplexusból fakadó agresszió
Kiváltó okok:
- egy ember vagy egy másik kutya a kutya számára fontos tárgyhoz közeledik;
- megzavarják a kutyát a pihenőhelyén;
- a kutya valamelyik testrészét meg akarják fogni (különösen; fej, pofa, tappancs, farok);
- a kutya szigorú elutasítást vagy büntetést kap;
- szúrós szempillantás vagy tartós szemkontaktus;
- erős szociális hatás;
- erős konkurrencia;
- erős stresszhatás.
5. Területvédelmi agresszió
Kiváltó okok:
- a védett terület határához idegen ember vagy állat közelít;
- túl magas fehérjetartalom a táplálékban;
- tréninggel megerősített, szokássá vált cselekvés;
- félelem;
- frusztráció (kerítés-effektus: a kutya kontaktust kezdeményezne, de a kerítés ebben meggátolja);
- kikötés (a kutyának a mozgáskorlátozása miatt nincs meg sem a meneküléshez, sem a támadáshoz megfelelő lehetősége, és a sorozatos provokációk hatására a félelem és frusztráció keveréke alakul ki az állatban, ami szinte folyamatosan az egyik legveszélyesebb lelki- és idegállapotban tartja).
6. Tárgyvédelmi agresszió
Kiváltó okok:
- egy ember vagy egy másik kutya, a kutya számára fontos tárgyhoz közeledik;
- a kutya és a családtagok közti stabil rangsor hiánya;
- a kutya bútorhasználati joga;
- a nevelés során a kutya nem tanulta meg, hogy egy tárgy elvételének pozitív eredménye (is) lehet.
7. Az anyakutya agressziója
Kiváltó okok:
- vemhesség;
- álvemhesség;
- szülés;
- a szülést közvetlen megelőző vagy az azt követő időszakban külső ingerek, amelyeket a szukakutya a kölykeire nézve veszélyesnek ítél.
8. Agresszív vadászösztön
Kiváltó okok:
- gyorsan mozgó tárgy;
- túlzásba vitt harcias játék;
- túlzásba vitt apportjáték;
- éles hangot adó játék;
- nagy méretkülönbség két kutya között, abban az esetben, ha a kicsi tévedésből "zsákmányként" viselkedik.
9. Betegséggel összefüggő agresszió
Kiváltó okok:
- gyógyszeres kezelés elkezdése (mellékhatás);
- neurológiai zavar;
- fájdalommal járó szervi betegség;
- belső vagy külső sérülés.
Amennyiben a kutya agresszív megnyilvánulásai feltehetően egészségügyi problémából erednek, alapos kivizsgálással lehet az okot kideríteni. Az agresszív kutya kivizsgálása a következőkre kell hogy kiterjedjen:
- teljes klinikai kivizsgálás
- neurológiai teszt
- teljes vérképanalízis (vércukor, vérammóniák)
- röntgenvizsgálat
- vizelet- és székletvizsgálat
- hormonállapotteszt
- pajzsmirigyvizsgálat
- agyvizsgálat (liquor/lumbalpunkció)
- CT (computertomográfia) és EEG (elektroencephalogram) vizsgálat.
Megelőzés tudatos tenyésztéssel, fajtaválasztással
Az agressziót könnyebb megelőzni, mint kezelni. Abban minden ember - kutyatartó és nem kutyatartó - egyetérthet, hogy az agresszív viselkedésű kutyák számának növekedése nem lehet közös érdek, mivel a genetikai öröklődés lehetősége bizonyítottan fönnáll. A jövőben minden normálisan gondolkodó, a kutyák szaporodásáért felelős szervezetnek (FCI, MEOE, fajtaklubok) és ezek tagjainak azon kellene fáradozni, hogy az agresszivitásra hajlamos kutyák száma csökkenjen. Több nemzetközi szakmai konferencián már javasolt lehetőség lehetne, hogy a kutyák pároztatását életkorhoz kössék (pl. 3-5 évnél fiatalabb kutyát nem pároztatni). Ennek egyik előnye, hogy az agresszív kutyák nagy része nem éri meg ezt a korhatárt, másrészt elegendő idő állna rendelkezésére a tenyésztőnek a kutya végleges viselkedésrepertoárját megismerni. Nagyon sok kutya ugyanis csak 2-3 éves kora után válik agresszívvá.
További lehetőség lehetne, ha a fajtaleírásokba a küllemi definíciók mellé az eddigiektől pontosabban, részletesebben belevennék a kívánatos és a nemkívánatos viselkedési megnyilvánulásokat, egyértelműen és határozottan tiltva az agresszív kutyák tenyésztését. Jelenleg a konzervatív gondolkodásmód, idejétmúlt jogalkotási rendszer és legfőképpen az anyagi érdekeltség láncolati rendszere (korrupció!) nem mutat hajlandóságot ennek a megelőzési módnak az elterjedéséhez.
A helytelen fajtakiválasztás szintén nagyon sok esetben oka egy-egy kutya agresszívvá válásának.
Nem ritka, hogy gyerekes családok választanak olyan kutyát, amelyik abban a környezetben, azon tartási körülmények között válik agresszívvá, vagy csendes, nyugodt életvitelben élő emberek döntenek olyan fajta mellett, amelynek örökös mozgásigényét nem képesek kielégíteni, és temperamentumos megnyilvánulásait ellenőrzésük alatt tartani. Ezen kutyák előbb-utóbb szintén agresszív megnyilvánulásokkal fejezik ki elégedetlenségüket. Csak szakszerű tájékozódás és tájékoztatás után lehet ezen az úton az agresszív kutyák számát csökkenteni.

Az agresszív testbeszédjelek és viselkedésformák, megközelítőleg a fenyegetés fokának emelkedő sorrendjében:
- kitágult pupillák
- mereven fölfelé tartott farok
- a fülek fölfelé tartása
- a tarkó szőrzetének borzolása
- merev lábakkal történő, lassú járás
- fixáló, merev tekintetű figyelés
- fogvicsorgatás
- morgás
- fölugrás
- megkapás
- harapás
(A harapás az agresszivitás legnyomatékosabb kifejezési formája, ami annyiban különbözik az ún. "megkapástól", hogy a harapás során az alsó és fölső álkapocs teljesen összezáródik.
A kölyökkori élmények szerepe a megelőzésben
Egyre több kutyaiskola próbálkozik több-kevesebb szakértelemmel és sikerrel bevezetni ezt a nagyon fontos szolgáltatást. A szabad, nem korlátozott (póráz nélküli!), de szakszerű ellenőrzés alatt tartott, folyamatos kontaktusfelvételi lehetőség és közös játék, más (különböző nemű, méretű, fajtájú) kutyákkal és emberekkel az egyik fő megelőzési lehetősége a későbbi agresszió kialakulásának. Statisztikailag bizonyított tény, hogy azok a kutyusok, amelyek 8-10 hetes kortól hetente két alkalommal, négy héten keresztül szakmailag jól irányított, maximum hat kutyával végzett csoportos, kizárólag pozitív megerősítésen alapuló módszerekkel "kutyaóvodai" foglalkozásokon vesznek részt, csak szélsőséges esetben válhatnak később agresszívvá. Egy-egy játékos kölyökkutya-foglalkozáson nagyon sok pozitív fejlődést lehet a kölyökkutyánál elérni, amivel jelentősen csökkenthetőek az esetleges agresszivitásból eredő problémák.
Az olyan sokat emlegetett, de a mindennapi gyakorlatban, közel sem annyira jól kivitelezett szocializációnak és a kutya agresszivitásra való hajlamának összefüggését nem lehet jobban összefoglalni, mint Ray Coppinger teszi "Dogs" (kutyák) című, négy évtizednyi tenyésztői, biológusi, kutyaszánversenyzői tapasztalatait összefoglaló munkájában: "Egy kölyökkutya, amelyik ingerszegény környezetben, fajtársaival való kontaktus nélkül nő föl, kifejlett korára kisebb térfogatú aggyal rendelkezik, mint ellenkező kölyökkort megélő, hasonló társa. Az ilyen ingerszegény környezetből kikerülő kutyakifejlett korában erős és nagy mennyiségű környezeti hatás alatt nem tud már ezekből tanulni, mert nincs meg hozzá az agyában az ehhez szükséges mennyiségű idegszál-összeköttetés. Mire egy kutyaeléri a 16 hetes kort, addigra vagy teljesen kifejlődött nála a helyes szociális magatartáshoz szükséges összes idegrendszeri kapcsolat, vagy nem, de ez után már lehetetlen az agynak az ezirányú fejlődése". Tehát ebben az esetben a kutya élete végéig nem kellően szocializált állapotú marad, és ezáltal örökös potenciális veszélyforrást jelenthet az agresszívvá válás területén.
Az agresszív kutya kezelési lehetőségei
Varázsszer vagy csodamódszer nincs, mert az agresszió ellen nincs teljes és tökéletes végeredményt adó gyógymód. Az agresszivitásban megmutatkozó, berögződött megszokást csak nagyon nehezen és lassan lehet kitörölni az állat viselkedésrepertoárjából. Sok esetben még gyakori visszaesések is nehezítik a folyamatot, amikor az agresszív megnyilvánulást esetleges pótolandó másik cselekvés nem hozza meg számára a kívánt eredményt. Talán egyetlen más viselkedési problémára sem igaz annyira, mint az agresszivitásra, hogy csak a kutya egyéni helyzetére és körülményeire szabott tréning és terápiaprogram hozhat igazán jó eredményt.
A szóba jöhető módszerek egy kutya agresszív megnyilvánulásainak csökkentésére:

- tréning a klasszikus és operatív módszerek kombinációjával;
- deszenzibilizálás;
- ellenkondicionálás;
- klikkertréning;
- gyógyszeres kezelés;
- Bach-virágterápia;
- homeopatikus szerek;
- sterilizálás/kasztráció;
- ASP (antistressz-program);
- a kutya fizikai és szellemi igényeinek tökéletes kielégítése.

A különféle szervi megbetegedések, belső fájdalmak erősen befolyásolják a kutya központi idegrendszerét, ennek következtében viselkedési változásokat, sok esetben növekvő agresszivitást válthatnak ki a kutyában. Ezért fontos, hogy mielőtt az agresszivitás kezelésének módját a gazdi eldönti, alapos állatorvosi ellenőrzést végeztessen a kutyán.
Gondoljon rá, Ön most a kutyája helyett is olvasott - az ember és a kutya jobb együttéléséért.

A kutyáról általában - A kutyatartás titkai


Az ember és a kutya barátsága már több mint tízezer éve tart. Az idők során ez a kapcsolat a különböző fajok között létező egyik legszorosabb kapcsolattá tökéletesedett. Kutyákat a világ minden pontján tartanak más és más okból.
A kutyatartás nagy felelősséget ró a gazdára, egyedül tőle függ, hogy kutyájára milyen sors vár. Ezért a kutyatartásról nem szabad elhamarkodni a döntést. A kutyák társaságkedvelők, kiegyensúlyozott étrendre, sok mozgásra és rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és barátságosak maradjanak. Nagyságuktól, színüktől és fajtájuktól függetlenül mindannyian hűséges, odaadó és szerető barátaik embertársaiknak, akikkel együtt élnek ezen a Földön.
A lakóhely
Ha a kutya a szabadban tölti napjai nagy részét, gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy meleg vagy éppen a nagy hideg elől egy elég nagy, jól elszigetelt és védelmet nyújtó kutyaházba húzodhasson. A kutya még inkább otthon érzi majd magát, ha a házába egy, a lakásban már nem használt szőnyeget terítünk. Néha elkerülhetetlen, hogy kutyánkat megkössük. Ilyenkor a legkíméletesebb megoldás, ha egy hosszú rudat feszítünk ki a kerítés és a kutyaház közé, amely mentén kedvére szaladgálhat. Láncot vagy kötelet soha ne használjunk, mert ebbe a kutya belegabalyodhat, megsérülhet. Azt azonban soha ne felejtsük el, hogy kutyánkat nem szabad állandóan megkötve tartanunk - egy erős, biztonságos kerítés ugyanúgy megvédi a kutyát az elkóborlástól, mint a lánc.

Az étrend
A kutya csak akkor maradhat egészséges és tarthatja meg jó formáját, ha fehérjében és rostanyagokban gazdag táplálékot adunk neki. Az üzletekben kapható kutyatápok összetétele biztosítja az optimális, kiegyensúlyozott étrendet. Az emberi koszt maradéka nem elegendő a kutya testsúlyának megtartásához és az izmok fejlődéséhez. A hegyes csontok pedig még veszélyesek is lehetnek, mivel megakadhatnak a kutya torkán, vagy még komolyabb problémát is okozhatnak a nyelőcsőben. Ne feledkezzünk meg minden nap friss vizet adni a kutyának!

A mozgás
A szabadban végzett rendszeres mozgás biztosítja a kutya jó közérzetét. Nap mint nap egy ketrecben, lakásban vagy egy szűk udvarban ülni nagyon unalmas a kutyának, unalmában sokszor ugatásba fog, ami a gazdin kívül a szomszédokat is zavarja. Napi egy - lakásban tartottaknál három-négy - kiadós séta és egy kis labdázás vagy játék felkelti és fenntartja a kutya figyelmét, aktivitását egész napra, a búskomorsága, rongálási kedve is megelőzhető.

A tisztaság
A piszkos, elhanyagolt környezet sok olyan élősködőnek (például: bélférgek, bolhák, tetvek, kullancsok) kedvez, amelyek rossz napokat okozhatnak a kutyának. Ha már észrevettük ezeket az élősködőket kutyánkon, leghelyesebb, ha állatorvoshoz fordulunk segítségért. A legjobb megoldás azonban a megelőzés, azaz ha a kutya házát, szőnyegét és közvetlen környezetét rendszeresen takarítjuk, fertőtlenítjük. Ajánlatos félévente féregteleníteni az állatokat.

Az oltások
A kutyákat sok olyan betegség érheti, amelyek veszélyeztetik életét, és amelyek gyógyítása rendkívül hosszadalmas és költséges. Tehát jobb, ha ezeket a betegségeket megelőzzük, és kutyánkat beoltatjuk ellenük. Ez nem csupán a betegség megelőzését jelenti, hanem hosszú távon sokat spórolhatunk vele, és csökkenthetjük a fertőződés kockázatát is. A veszettség elleni kötelező oltást és a kombinált oltásokat évente meg kell ismételni.

A bunda tisztán tartása
Kutyánknak több szempontból is jó szolgálatot teszünk bundájának rendszeres tisztításával. Először is szőrét megszabadítjuk a piszoktól, a gubancoktól, és közben azt is ellenőrizhetjük, hogy vannak-e a bundájában élősködők. Ha már kölyökkorban hozzászoktatjuk kutyánkat szőrének keféléséhez, sokkal egyszerűbben tudunk majd bánni vele, és könnyebben fog barátkozni is, ezenkívül ez egy kellemes, pár perces együttlét a kutyánkkal. Használjunk kutyasampont, különböző bolhátlanító szereket és bolhairtó nyakörvet.
Az Állatvédő Világszövetség (WSPA) ismeretterjesztő anyaga.
Fordította: Nagy Judit

A kutyanevelés és a kutyák viselkedészavarai



A kutyanevelési hibák kialakulásának okai: környezeti ártalmak, tenyésztési hibák, nem a fajnak megfelelő tartási körülmények.
A kutyáknál leggyakrabban előforduló, pszichikai eredetű viselkedési zavarok többek között a következők lehetnek:

- Félős viselkedés (emberekkel, tárgyakkal vagy hangokkal szemben - bizonyos helyszíneken)
- Agresszív viselkedés más kutyákkal vagy emberekkel szemben (morgás, utánakapás, fenyegető viselkedés, harapás stb.)
- Figyelemfelkeltő viselkedésforma (vonyítás, csaholás, ugrálás stb.)
- Nemkívánatos viselkedésforma ( bútor, lakberendezés kaparása, folyamatos ugatás)
- Szobatisztasági zavarok ( ürülék hátrahagyása, nemkívánatos jelölés a vizelettel)
- Nyugtalan viselkedés, ha a kutya egyedül van (ugatás, nyüszítés, tárgyak megrongálása, ürülék hátrahagyása stb.)
- Étvágytalanság (az étel elfogadásának megtagadása, alultápláltság)